Gyorsan kajakozni, résztávozni már régóta nem tudok, ezért gondoltam más extrát viszek az evezésbe. Sokat törtem, hogy mi jelképezi legjobban a kajakozásom, és egyszer csak beugrott: a csiga! És mivel már az óvodások is le tudják rajzolni a jelüket, hát nekem is menni fog.

Művészi benyomás: 3 pont
Kivitelezés: 4 pont (a szél és lötyögő víz ellenére felismerhető)

Első kajakozás idén, és a legelső kajakozásom a Balatonon.
Élmény volt evezni a nagy vízen, ha balra néztem a fonyódi dombokat, ha jobbra néztem Badacsony hegyét láttam. Ráadásul elég sokáig lehetett élvezni a kilátást, eveztem 20 percet, és még akkor is ugyanez volt, csak egy kicsit más szögből. A vízre szállás nem egyszerű, a nádasban megbújó ingatag stégek állnak csak rendelkezésre, ami elsőre picit ijesztő, mert kb. két kilométer hosszú összefüggő nádrengetegben kell a helyes bejáratot megtalálni visszafelé – szerencsére volt pár árboc támpontnak. A Dunához szokott szemnek a nagy nyílt vízfelület is furcsa, teljesen megállapíthatatlan, hogy mi milyen messze van, és hogy mennyivel megy az ember. Minden sokkal közelebbinek tűnik, mint amennyire valójában van, és hiába evezel szorgosan, szinte alig változik a táj.