Beüzemeltem a Pi-t, gyönyörűen működik hálózati adattárként (NAS-ként). Csináltam pár próbát, hogy mit tud, és tetszik. Egyszerre két gépet erőlködés nélkül ki tud szolgálni filmekkel. Kétféle tár van benne, az egyik a saját kis 8 gigás memóriakártyája, a másik a már jópár éves egy terás külső vinyóm. A kártyáról olyan 7-8 MB/sec (megabyte/sec) sebességgel tud adatot küldeni a hálózaton keresztül, míg a külső vinyóról 6 MB/sec-el jön a film. Ez nem rossz, mert egy full hd-s blue ray lemez max 5 MB/sec-el küld videót (amihez még a hang is hozzá jön, így a maximum 6-7 MB/sec körül alakul), viszont az internetről letöltött filmek nem szoktak 1.5 MB/sec-nél több adatot tartalmazni. Szóval vagy egy nagyon-nagyon jó minőségű filmet lehet róla nézni, vagy egyszerre 4-et dvd minőségben, ami bőven elég itthonra. Főleg, hogy a t-home csak 100 megabites routert adott (ami “csak” 12.5 MB/sec)…
A fényképek és videók tárolásával meg egyébként sem lehet gond, ahogy kattintok a képekre, azonnal megjelennek, mintha nem is a hálózaton lennének. És persze a fájlok elérhetők kintről is, de persze csak azoknak, akik ismerik a szupertitkos címet.

És a bónusz. Rákötöttem a webkamerámat, és ha akarom, az interneten keresztül a munkahelyről is rá tudok pillantani az étkezőasztalra. Ennek a minősége nem túl jó, de biztos lehetne javítani rajta, ha lenne rá időm. De nincs. Ráadásul ezt most ki is kapcsoltam, mert otthon nem aratott osztatlan sikert, hogy bármikor kukkolhatok :-). (ciki dolgok is történhetnek: állítólag minap csákóban és kis sapkában kellett ebédelni, mert a főnök úrnak ez volt a kívánsága.)