Páran láttátok, hogy sikerült rácsos bukósisakot szereznem a legutóbbi hoki gálára. Nem vagyok egyszerű vásárló, általában jól megrágom a dolgokat, mielőtt döntök, már ha sikerül egyáltalán döntenem. Most is vagy 20 percig próbálgattam két sisakot, mivel a fejmértem pont az M-es és L-es határán volt. Aztán nagy nehezen az M-es mellett döntöttem, mert az passzentosabb volt, picit sem lötyögött a fejemen. Épp ezért volt ért meglepetésként, mikor aznap, a meccs előtt próbáltam felvenni a csomagtartóban tárolt sisakot. Már nem volt annyira passzentos, konkrétan alig fért rám. De csak felhúztam, és nem is lett volna rossz, ha két ponton nem nyomott volna kibírhatatlanul. És nem a fejem változott meg, hanem a hidegben ment egy picit össze, vagy keményedett beton szilárdságúra a bukó. Szerencsére voltak olyan kedvesek, hogy szombaton, amikor visszamentem, kicserélték L-esre, de már azzal is sikerült reprodukálnom, hogy a boltban lötyögősre állított sisak hideg hatására otthon nyomott. De ne izguljatok, ezen még van hely állítani, ez biztos jó lesz. Ha nem, a fejemet fogom hőre tágulóra cseréltetni.
Paraszt
Egyébként a Marczi skateben vásároltam, és mivel kicserélték (nem lett volna kötelező), ezért (is) ajánlom őket. Az eladó ráadásul egy John McEnroe hasonmás.
Ma, életemben immár másodszor is vért adtam, munkaidőben . A legfontosabb hozadéka a véradásnak, hogy megtudtam a pontos vércsoportomat: A+. Anyám 35 évig B- -nak mondott… (B mínuszból A plusz. Nem sok dolgot minősítettek fel mostanában ezen a környéken!)
Ja, és megkértem a nővérkéket, hogy tegyék jó mélyre a teli zacsit. És ha esetleg tavaszig nem használják fel a vérem, akkor a Mészkőember, esetleg a Tóparti futóparti előtt jól jönne nekem is.
Figyelem új oldalt került a zsebire!
Kulesz kérésére a mai edzésen megörökítettünk néhány klasszikus mozdulatsort. Az animációkon mindenki a saját kedvencét adja elő, ami megtekinthető erre a linkre kattintva, de az oldalsó menüsorból is odanavigálhattok.
Egy régi klasszikus. Ott is el lehet készíteni, ahol nincs sütő (vagy nem tudják kezelni).
Másfél deci tejet 15 dkg kristálycukorral felfőzünk, és amikor a gáz már nem ég alatta, 1 csomag margarint hozzákeverünk, hogy felolvadjon. Ezt a löttyöt és 5 dkg kakaóport, 10 dkg mazsolát – elhagyható ha nem szereted – 10 dkg darabos diót és 40 dkg darált háztartási kekszet összekeverünk. Celofánpapírra tesszük, kiterítve mintha gyúrt tészta lenne – de elég csak kanállal veregetni igazi nyújtás helyett. Szórjunk rá kókuszreszeléket, és kezdjük feltekerni. Minden tekerésnél szórhatunk rá még kókuszreszeléket és egyengessük, hogy szalámi formája legyen. Az a lényeg, hogy jól összeálljon. Mikor kész, mélyhűtőbe tesszük, megfagyasztjuk. Ha megfagy, akkor vágható lesz, akár papírral együtt is. Fagyás után elég, ha a normál hűtőben tároljuk, de ott muszáj, mert ha felolvad, akkor szétesik. Ha elsőre nem sikerül jól feltekerni, akkor majd másodikra tökéletesebb lesz, elrontani nem lehet. Esetleg rumaromával lehet ízesíteni, kicsit meglocsolni feltekerés előtt.
Jó étvágyat hozzá!
Ma duplán nagy hiba lenne nem írni semmit zsebire. Először is BÚÉK mindenkinek, reméljük 2012 gazdagabb és eredményesebb lesz, mint a tavalyi (bár amilyen jól állunk, ebben már tényleg maximum csak reménykedni lehet…), és talán a Föld sem pusztul el, mint ahogy a maják megjósolták.
A másik nagy dolog, hogy Töki (Vince, Vinyó, Tóbiás, Mackósajt) fél éves lett. Hoppá! Csupán fél év tunyulás és tanulás elég volt arra, hogy a cumit már egyedül visszategye a szájába. Sajna ez még csak fényes nappal sikerül, az éjjeli cumi bravúrhoz még gyakorolnunk kell. De rajta vagyunk a dolgon.